A 30 nap Zitával egy szuper kihívás, ami csak napi 15 percet vesz el az életedből. Bár az enyémhez sokkal inkább hozzátett. A tavalyi év második felében igencsak elhanyagoltam a mozgást, annak ellenére, hogy imádom és tudom, hogy milyen pozitív hatással van a mindennapjaimra. De ellustultam. Nem mentem, mert "sötétben nem akarok", "késő van és fáradt vagyok, inkább pihenek", "hideg van", "esik", "inkább másra szánom az időt", stb. A mozgásszegény életmód nem jó, ezer okból sem és éreztem is magamon, hogy hiányzik, ezért december végén elkezdtem visszaszivárogni a mozgás világába. Január közepén Thimmyke instáján gyakran belefutottam ebbe a 30 napos kihívásba, kíváncsi lettem mi ez, ezért rá is kerestem. Nem telt el sok idő, már regisztráltam is az ingyenes programra.

Nem vagyok az otthoni edzés híve, pontosabban egész idáig nem voltam az. Régebben többször megpróbálkoztam vele, néztem különféle videókat Rubint Rékától kezdve Jillian Michaels-ig, de egyik sem tetszett, kötött le vagy ösztönzött egy alkalomnál tovább (gyakran még addig sem). Ezért aztán ezt az opciót hamar el is vetettem. A 30 napos kihívással is úgy voltam, hogy egy próbát megér, hiszen úgyis ingyenes, ha meg nem jön be, akkor nem folytatom.

Napi 15 perc edzés mindennap, saját testsúllyal végzett gyakorlatok, 30 napon át. A videók minden reggel érkeznek és 24 óráig érhetőek el, ezzel is arra ösztönözve, hogy ne hagyd ki a napi edzést. Ha viszont nem kattintasz a linkre, nem ketyeg az óra sem, ez betegség esetén jól jön, de egyébként nem érdemes kijátszani.

Az otthoni edzés videók több szálon elbukhatnak, nálam ezek voltak a fő okok:

A 30 napos kihívás első hetében még kihagytam egy napot, mert máshol edzettem és a kettő együtt sok lett volna, ezt leszámítva egy nap sem maradt ki. Már az első edzések is tetszettek, mert jól voltak felépítve, nem azt feltételezve indultak, hogy mindenki helyesen tud kivitelezni bármilyen gyakorlatot és szuper erős bármihez. Már az első héten sem igazán kellett noszogatni, hogy megcsináljam a napi edzést, a második hét után azonban függő lettem. Napról napra azt vettem észre, hogy amikor épp nincs olyan jó kedvem, egyből az jut eszembe, hogy na de este edzés! Ettől máris felvillanyozódtam, ami nagy teljesítmény.

Már a 2. héten azt mondogattam a körülöttem lévőknek, hogy olyan jó lenne, ha lenne folytatása a kihívásnak, mert annyira jó. Szerencsére a kívánságom meghallgattatott, mert a 30 napost most a 90 napos kihívás követi, amire egy percet sem teketóriázva beneveztem. Ez már fizetős, ráadásul nem csak edzés videókat tartalmaz, hanem sok mást is, de önmagában is megérne minden forintot.

Zita személyisége is hozzátesz természetesen minden videóhoz. Belőle szerencsére hiányzik minden, amit fent ellenérvekként felsoroltam. Ellenkezőleg, nincs feltűnési viszketegsége, nem dumál fölöslegesen és nem ordít a videójában, pont akkor és annyit mond, amennyi és amikor szükséges. Amúgy kedves és segítőkész is, bármi kérdésem merült fel a 30 nap során, szinte azonnal segített. A gyakorlatokat nem úgy végzi, mintha hajtaná a tatár - a tempó tökéletes, jól követhető és nem is alszom el közben. Zene van, de pont odaillő mértékben és nem elnyomva a lényeges mondandót. És akkor a vizuális részét még nem is említettem, a videók egy része tengerparton készült, mesések!

Nem mindenki azért kezd edzeni, mert fogyni vagy hízni szeretne, sokszor még az alakformálás nem feltétlen cél, inkább csak hab a tortán. Esetemben sem az alakformálás volt most az ok, amiért belevágtam a 30 napba. Annyit vártam a kihívástól, hogy visszaszoktassa az életembe a rendszeres mozgást, hogy le tudjam vezetni a felesleges energiáimat és hogy segítsen a hátfájásomon (az egész napos ülőmunka átka). Ezeket a célokat pedig túl is teljesítettem, imádok minden edzést, még azt is amelyik nem a szívem csücske. Utálom a kardiót, de Zita azt is élvezhetőbbé tudja alakítani. Vannak kevésbé kedvelt napjaim, de érzem a folyamatos fejlődést. A fekvőtámasz például sosem volt erősségem, a kihívás elején egy darabot sem tudtam megcsinálni, amikor ez volt soron azt mondogattam, hogy utálom, aztán a végére már azon kaptam magam, hogy jó párat megtudok csinálni.

Szóval ha valaki azt hinné, hogy otthoni edzéssel nem lehet fejlődni és hogy napi 15 perc semmi, az téved. A semminél egyébként is bőven jobb lenne, de 15 perc alatt is voltak olyan izomlázaim, mint máskor az 1 órás edzéstől. 15 percet pedig mindenki be tud iktatni a napjába, gyakorlatilag bárhol is legyen.

Most, hogy ezeket a célokat kipipáltam, a 90 napos kihívással természetesen már az alakformálás is a célom, amitől nem is félek, mert a kedv és energia bőven megvan hozzá.

Mit kaptam a 30 napos kihívástól?

Mindenkinek ajánlom a 30 napos kihívást (IDE kattintva tudsz jelentkezni rá), akinek nincs ideje másra vagy simán csak lusta, meg amúgy is. Szuper kezdés ahhoz, hogy megismerd Zita és az edzések stílusát. Szerintem remekül ki lett találva, mert én látatlanban biztosan nem vettem volna meg a 90 napos kihívást, de így már tudtam mire számíthatok, most pedig egy szuper program részese lehetek. A januárom kedvenc vétele ez volt, háttérbe szorítva bármelyik beauty cuccot :D

Áradozás vége, jelenleg a 90 napos kihívás 5. napjánál járok, szeretnék majd arról is bővebben beszámolni egy külön posztban, mert picit más és bőven tartogat ez is izgalmakat.

Te sportolsz valamit rendszeresen?

Milyen mozgásformát szeretsz?

Mit gondolsz az otthoni edzésről?

FACEBOOK | CONTACT | BLOGLOVIN | INSTAGRAM