A Cosmo Blogger Day-en volt külön standja az Álomgyár kiadónak is, ahol ajándékba kaptam R. Kelényi Angelika - Az ártatlan című trilógiájának első részét. Sosem volt még könyvről, az említés szintjénél mélyebben szó, nem is szeretném nagyon részletesen elemezni, mert ebben nem vagyok jó, azt meghagyom a könyves bloggereknek, viszont mint 'hétköznapi' olvasó, megosztanám róla a véleményem. Ha még nem olvastad, de szeretnéd, akkor szólok, hogy a bejegyzés végén van egy kis spoiler!

Bevallom, amikor megkaptam ezt a könyvet, nem sok reményt fűztem hozzá, mert a hátlapon olvasható tartalom ismertető alapján inkább egy történelmi, régi stílusú, nem túl nagy érdeklődést keltő könyvnek tűnt, én ugyanis nem szeretem az ilyen és hasonló műfajú könyveket. Igazából elolvasni is csak azért kezdtem, mert úgy voltam vele, hogy ha már megkaptam, és megkértek, hogy mondjam el róla véleményem, akkor ennyit igazán megtehetek. Aztán engem ért a legnagyobb meglepetés, mert már az első néhány oldalnál lekötött a történet, ami egyáltalán nem olyan volt, mint amire a beharangozó alapján számítottam. Így elég hamar a végére értem, majd beszereztem gyorsan az Ártatlan 2. és 3. részét is, majd azokat is ledaráltam.

Nálam az igazán jó könyv ismérve, hogy nem tudom és nem is akarom letenni, muszáj azonnal elolvasnom és megtudnom az egész történet végét, és ha időm engedi, akkor ez ilyenkor tényleg be is szippant. Ez történt ezzel a sorozattal is.

A könyv olvastatja magát, bőven túlmutat a leíráson. Történelmi korba van ágyazva, de ezen kívül teljesen más, mint ahogy elképzeltem. Izgalmas, történnek benne meglepő dolgok, ugyanakkor romantikus is és összességében letehetetlen.

A kedvenc idézetem a könyvből: "Rájöttem, hogy megint az eszem harcol a szívem ellen, s éreztem, hogy már megint a szívem áll nyerésre, hiába szólt több érv az elutazásom mellett."

Tetszett benne, hogy jól van felépítve a történet, nem kiszámítható előre a végkifejlet, hogy kivel mi fog történni. Van min izgulni, van mire kíváncsi lenni, és amikor olyan dolog történik, ami váratlan, amire nem gondoltam volna, akkor is érthető, vagy érthetővé válik utólag, hogy miért úgy van. Azt kifejezetten nem szeretem, krimiknél jellemző igazán, hogy előadják úgy a könyvet, hogy mennyire szuper izgalmas, kiszámíthatatlan és húha.. aztán a végén akit pl. kihoznak gyilkosnak az tök érthetetlen, hogy hogy kerül egyáltalán a képbe, ki az egyáltalán, mi köze az egészhez és úgy teljesen mi van? érzést érzek a könyv befejeztével és sajnálom rá az időt, amit elvesztegettem. Szóval maximum azért kiszámíthatatlan, mert értelmetlen, legalábbis nekem nem tetszik az ilyesmi. Na ennél a könyvnél, és a második két résznél is ez egyáltalán nincs így.

Természetesen van bele szőve romantika is, amit én szeretek. Ennél pedig az tetszett, hogy nem az a mostanában klasszikus vagy nyálas, 5 perc után egymás nyakába ugrunk szerelemről van szó, aminek már előre tudni a végét, hanem szépen, érdeklődést fenntartva folyamatosan bontakozik ki a három rész alatt, mindig van valami érdekes.

A legmeglepőbb dolog számomra az első rész vége volt, nem számítottam rá, hogy miután az egész könyv arra épült, hogy Flóra az eltűnt nővérét, Dorottyát keresi, a végén (szerintem) túl gyorsan elvágják ezt a szálat, és a lány meghal. Nem kimondottan happy end-et vártam, de hogy meghal és kész, arra nem számítottam, szerintem túl kevés szerep jutott neki. Viszont enélkül is egyben maradt a sztori, és a következő részekkel, újabb szálakkal továbbra is fenn maradt az érdeklődésem és el tudta vinni olyan irányba, hogy még mindig izgalmas maradjon.

Két dolgot hiányoltam, a kötetek nagyjából 3/4-éig fokozatosan, részletesen derülnek ki a történések, addig a vége, amikor meg már a lényegi dologra derül fény, onnantól minden felgyorsul és pikkpakk történik, majd már vége is. Illetve én hiányoltam, hogy Flóra dajkájának és nagynénjének egyáltalán nem szántak több szerepet, az első rész elején vége szakadt ennek a szálnak és onnantól mintha megszűntek volna, pedig legalább Bertát beleszőttem volna a továbbiakba valahogy, szerintem lehetett volna még belőlük is valami érdekeset kihozni.

Összességében viszont nekem nagyon tetszett mind a három rész. Aki hozzám hasonlóan megkapta, de félretette hasonló okokból, az szerintem tegyen vele egy próbát mindenképp! Aki pedig még nem hallott róla, az lapozzon bele valamelyik könyvesboltban, nagyon tudom ajánlani.

Aki olvasta már, mi a véleményetek a könyvről?

Milyen stílusú könyveket szoktatok olvasni?

FACEBOOK | CONTACT | BLOGLOVIN | INSTAGRAM